Zdeněk Miler Zlínben kezdte a karrierjét a második világháború idején. 1945-ben azonban Prágába költözött ahol közösen dolgozott a híres bábukészítővel és rendezővel Jiří Trnkaval a Bratři v triku studióban. Élete ekkoriban a könyvillusztrációk készítésével telt, több mint 40 kötet rajzait készítette el. Az illusztrációk mellett olyan rajzfilmek készítésében is szerepet vállalt, mint a Kiskutya, vagy a Krikett, de felnőttek számára készült animációk elkészítésében is részt vett (A milliomos, aki ellopta a napot). A világhírt a Krteček, avagy a Kisvakond hozott számára, ezt a tényt az is alátámasztja, hogy jelenleg is több tucat országban lapozgatják a kis állattal kapcsolatos történeteket.
Paradoxon, hogy Krtek megszületése egy oktató rajzfilmsorozatnak köszönhető, melyben a technológiai szerkezetek működését kísérelték meg elmagyarázni gyerekeknek. Miler szeretett volna valamilyen élő figurát választani ehhez, mely remek kontrasztot alkotott volna az élettelen ipari készítésű gépekkel szemben. Ehhez az elképzeléséhez merőben más rajzfilmfigurákat szeretett volna rajzolni, mint például akkoriban a Walt Disney. A vakond-ötlet szerinte akkor jött, amikor egy séta alkalmával megbotlott egy vakondtúrásban.
„Krtek olyan mint egy egér, nincsenek fülei, nincs szeme, csak az a nagy orr, azt kellett kihangsúlyoznom, valamilyen színnel. A pólót nadrágra cseréltem zsebekkel, amelyeket állatok készítettek számára masinák helyett.” A Kisvakond, cseh nevén Krtek több országban népszerű volt, de különösen nagy szeretetnek örvend a közép-európai államokban. A gyerekek Németországban úgy "Der Maulwurf"-nak, Lengyelországban kis "Krecik"-nek, Olaszországban "La Talpa"-nak, Finnországban pedig "Myyran"-nak ismerik. A Kisvakond a cseh filmgyártás legkelendőbb exportcikke volt, a kalandjait összesen 85 ország vásárolta meg. A sorozat utolsó, 60 résszel későbbi, ötperces része 2002-ben készült el „A Kisvakond és a béka” címmel.
Miler még 1989-ben levédette a Kisvakondot, és engedélyt adott a merchandising termékek forgalmazására. Nem adta el viszont a film- és könyvjogokat. A plüssvakondot a Moravská Ustrenda nevű cég állítja elő, aminek tavaly 1,5 millió dollár bevétele származott a figurából. A plüssfigurája idén kéthetes űrutazást is tett.
Miler több mint 50 rajzfilmet készített kedvencéről egészen 1956-tól 2002-ig. A statisztikák szerint könyv formájában legalább 5 millió változat létezik világ szerte. Az egyik legismertebb Kisvakond történet, mely egyébként Ezüst Oroszlánt nyert az 1956-os velencei filmfesztiválon, a „Kisvakond ékszerei” című epizód. Áprilisiban az amerikai űrhajós, Andrew Feustel egy Kisvakond figurát vitt magával az Endeavour utolsó küldetésére, de személyesen is meglátogatta Milert, akinek két Kis Vakond figurát adott át.
