A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére, amely támogatja Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítandó eljárást. Hangsúlyozták: "minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart. Az egyes tagállamokkal szemben indított eljárások egyedül azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok közötti megosztottság mélyüljön, egyúttal pedig az állampolgárok európai intézményekbe vetett hite tovább csökkenjen". Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést szerdán az Európai Parlament, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Horváthország is támogatja Magyarországot
Horvátország osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott Sargentini-jelentés Magyarországgal szemben megfogalmazott, de úgy véli, hogy a kérdéssel az Európai Bizottságnak (EB) kellett volna foglalkoznia, nem pedig az EP-nek, s a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselői ezért nem szavazták meg a dokumentumot - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő újságíróknak csütörtökön Pulán. Második okként a számos nyitott kérdést jelölte meg Magyarországgal, amelyet Horvátország meg akar oldani. A döntést, amiért a HDZ-és EP-képviselők nem szavaztak Magyarország ellen, stratégiai szempontból nézve sokkal szélesebben kell látni - magyarázta a kormányfő.
Egy újságíró - utalva arra, hogy a Sargentini-jelentés szerint Magyarországon sérült az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége - felvetette, hogy Budapest évek óta nem adja ki Zágrábnak Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen Zágráb nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A horvát kormányfő erre úgy reagált: Horvátország ragaszkodni fog ahhoz, hogy a két ország között fennálló nemzetközi jogi együttműködés alapján ez megtörténjen.
A horvát sajtó egységesen támadja a horvát jobboldali pártok, köztük a HDZ EP-képviselőit, amiért azok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP-ben. A HDZ már szerdán, a jelentés megszavazása után közleményben röviden megfogalmazta, miért állt ki Magyarország mellett. A közlemény hasonlóan fogalmazott, mint most a kormányfő, de még megtoldotta azzal, hogy a vitatott jogi kérdések eldöntésében az Európai Unió Bírósága az illetékes.
A horvát sajtó többek között felrója Magyarországnak, hogy kerítést épített Horvátországgal közös határán, és ezzel Horvátország felé irányította a migránsokat, hogy Budapest folyamatosan elutasítja a horvát kérelmet, amellyel Hernádi Zsolt kiadatását kezdeményezte, valamint, hogy blokkolja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.
Románok is kifogásolták
Kettős mércén alapuló, politikailag elhibázott lépésnek nevezte Magyarország elmarasztalását szerdán Norica Nicolai román európai parlamenti képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport egyik alelnöke. Az EP liberális frakciójának tisztségviselőjét a Mediafax hírügynökség kérdezte az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentésről.
"Szerintem politikailag elhibázott lépés, mert Magyarország egy sor problémát megoldott azok közül, amelyeket az Európai Bizottság felvetett. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, már csak azért sem, mert (Lengyelország után) már a második olyan országról van szó, amely ilyen elbánással szembesül" - mutatott rá az EP-képviselő. Nicolai kifejezte meggyőződését, hogy a Sargentini-jelentés kettős mércét alkalmaz, amikor a jogállamiság tiszteletben tartását értékeli az egyes tagállamokban.
"Szlovákiában is voltak gondok az igazságszolgáltatással, és senki nem tett erre megjegyzést. Olaszországban is érzékelhetők kisiklások, és ezeket sem tette senki szóvá" - idézte a román EP-képviselőt a Mediafax. Norica Nicolai annak a - Romániában szintén ALDE-nak rövidített - bukaresti szociálliberális kormánykoalícióban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetségének a képviselője, amelyet Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök alapított 2015-ben, miután a 140 éves múltra visszatekintő (Klaus Iohannis államfőt támogató) román Nemzeti Liberális Párt egy másik jobbközép párttal olvadt össze, és átigazolt az Európai Néppártba.
