A bizonyítékokat, hogy ki is volt eltemetve a tömegsírban, a cseh hatóságok DNS-vizsgálatokkal szerezték be - írta a Mladá Fronta Dnes című prágai lap csütörtökön. A cseh rendőrség az ügyben nem nyilatkozott. A háború után az akkor Sicendorfnak nevezett kisvárosban lezajlott eseményeket Herma Kennel német írónő örökítette meg a BergersDorf című könyvében, saját állítása szerint tanúvallomások és kutatások alapján, élethűen. A könyv néhány éve cseh fordításban is megjelent, annak elolvasása után döntött úgy 2009 nyarán Miroslav Mares publicista, hogy feljelentést tesz a rendőrségen.
A tömegsír feltárása egy év múlva, 2010 nyarán történt meg. "Mintegy négyszer négyméteres területen csont- és ruhamaradványokat találtunk" - nyilatkozta Michal Laska nyomozó. Ezeket a csont- és ruhamaradványokat DNS-vizsgálatnak vetettek alá, s az eredményt azután összehasonlították a Németországban élő hozzátartozók DNS-ével. A városban és környékén élő szudétanémeteket a Benes-dekrétumok alapján ugyanis szintén kitelepítették a korabeli Csehszlovákiából.
Herma Kennel könyvében azt írja, hogy a gyilkosságokat 1945. május 12-19. között követték el. Egyik este a helyi kocsmában a háború befejezését ünnepelték, s az italozók közül került ki az a néhány személy, akik a gyilkosságot elkövették. Az illetők - ásókkal, csákányokkal, lapátokkal felszerelkezve - először a helyi tűzoltóság épületéhez mentek, ahol bezárva tartották a kitelepítésre váró helyi és környékbeli szudétanémeteket. A németek egy csoportját - állítólag mintegy 15 személyt - a település szélére vezették, ahol sírásásra kényszerítették őket. Amikor elkészültek, a németeket agyonverték, illetve lelőtték őket, majd a gödörbe temették az áldozatokat.
A gyilkosság indítékai nem ismeretesek. A legvalószínűbbnek a különféle korábbi ügyekért való leszámolást tartják. Konkrét bizonyítékok azonban nincsenek. De az sem kizárt, hogy valamilyen korabeli események tanúit tüntették el. A település krónikájában, illetve levéltárában a tragédiának nincs nyoma. Az eseményről írásbeli információkat csak a kitelepített szudétanémetek szolgáltattak a hatóságoknak. A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösöknek nyilvánították Csehszlovákiában, megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették vagyonukat. Mintegy 2,5 millió németet telepítettek ki az országból. A szlovákiai magyarokat belső széttelepítésekkel, kényszermunkával, úgynevezett reszlovakizációval és a magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítésével próbálták megtörni.
