Két év stagnálás után tavaly növekedésnek indult a sörfogyasztás Csehországban. 2016-ban 16,38 millió hektoliter malátából főzött nedűt gurítottak le a torkukon az Osztrák-Magyar Monarchia egykori lakói, ez kétszázezerrel több annál, mint amennyit egy évvel korábban ittak meg. A friss adatokat a Cseh Sörfőzde és Maláta Szövetség (ČSPS) tette közzé három nappal ezelőtt.
"Hosszú idő óta végre növekvő termelésről számolhatunk be és ez nem csak az exportnak köszönhető, ugyanis a hazai kereslet emelkedése jelentősen növelte eredményeinket" - jegyezte meg František Šámal, a ČSPS elnöke. A cseh sörfőzdék tavaly rekord mennyiségű, összesen 20,48 millió hektoliter alkohol és alkoholmentes sört készítettek. A 2015-ös adatokhoz képest ez 1,9 százalékos növekedést jelent. Az alkoholmentes sörök gyártása drasztikusan, 17 százalékkal emelkedett elérve az 550 ezer hektoliteres éves mennyiséget. A szervezet adatai szerint tavaly a cseh sörexport 4,4 millió hektolitert tett ki, ami 4,5 százalékos növekedést jelent. A cseh gyártású maláta italok legfontosabb felvevő piacai közé Németország, Szlovákia, Lengyelország és Oroszország tartozott 2016-ban.
Érdekes módon a csehországi sörfogyasztás nem a csehek, hanem az országot felkereső külföldiek miatt emelkedett. Az egy főre jutó cseh sörfogyasztás ugyanis éves szinten maradt 143 liter. A külföldiek és a turisták összesen 750 ezer hektoliternyi sört ittak 2016-ban, ami 19 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. A sörfogyasztási szokások szempontjából elmondható, hogy mind az éttermi, mind pedig a háztartásban elfogyasztott mennyiség növekedett. Arányok tekintetében azonban még mindig odahaza fogy a legtöbb ser: a csehek 61 százaléka otthon, 39 százalékuk pedig bárokban, vagy éttemekben fogyasztja el a habos, arany,vagy setétbarna színű italt. "Érdekes módon a klasszikus, láger sörök fogyasztása közel egy százalékkal emelkedett. Erre egy évtizede nem volt példa. Ez azt mutatja, hogy bár az emberek szeretnek új ízeket kipróbálni, mégis visszatérnek a klasszikus sörökhöz" - hívta fel a figyemet a ČSPS elnöke.
A sörfogyasztók nagyjából fele (46,7 százalék) a 11 vagy 12 fokos, tehát az erősebb söröket részesíti előnyben, míg másik fele a 7 és 10 fok közötti sörök mellett teszi le a voksát (47,9%). Az ettől eltérő erősségű söröket 5,4 százaléknyi fogyasztó hörpintette le. A szövetség arra is rávilágított, hogy ez tíz éve még másképp volt. Korábban ugyanis a fogyasztók többsége a gyengébb söröket kereste (65,2%), míg a 11 és 12 fokos sereket kevesebben fogyasztották (23,4%), más fajtákat pedig még ennél is kevesebben (2,4%).
Nemzetközi felmérések és a 2015-ös adatok szerint szerint Csehország 23 éve vezető pozíciót tölt be az egyfőre jutó éves sörfogyasztás tekintetében (143 liter). Második helyen a kelet-afrikai Seychelle-szigetek található (114,6 liter), a dobogó harmadik fokát pedig Ausztria foglalja el Németországgal holtversenyben (104,7 liter). A top tízben benne vannak még a lengyelek (99 liter) és a románok (92,1 liter) is. Igaz, a legfrissebb statisztikák szerint a románoknál tavaly már "csak" 80 liter volt az egyfőre jutó sörfogyasztás.
