Ezt hangsúlyozta Szijjártó Péter a visegrádi államok (V4) külügyminisztereinek szerdai videokonferenciáját követően. A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be a Facebook-oldalán tartott online sajtótájékoztatóján, hogy a jelenlegi helyzet jól megmutatta, hogy milyen praktikus előnyökkel jár a visegrádi együttműködés. Példaként említette, hogy a négy ország kölcsönösen segíti egymás külföldön rekedt állampolgárainak hazajuttatását, valamint azt, hogy az Olaszországból visszatérő lengyel orvosok megosztják tapasztalataikat a többi három partnerállam egészségügyi szakembereivel.
A tárgyaláson napirenden volt a Keleti Partnerség kérdése is, amellyel kapcsolatban Szijjártó úgy vélekedett, a világjárvány "rendkívüli módon át fogja rajzolni a világgazdasági és világpolitikai térképet, és erre az Európai Uniónak is fel kell készülnie". "Kelleni fognak a szövetségesek, a barátok, a partnerek az EU-n kívül is, s kézenfekvő, hogy az EU a keleti szomszédsággal is szorosabb együttműködést alakítson ki" - fogalmazott.
Szijjártó Péter elmondta, megegyeztek abban, hogy 250 ezer eurós szolidaritási alapot hoznak létre a Nemzetközi Visegrádi Alapon belül a hat keleti partnerállam - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna - számára. Hozzátette, abban is egyetértettek, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon haladt előre a Keleti Partnerség programja, ezért "látványos és drasztikus" lépésekre van szükség.
A tárcavezető ezért javaslatot tett a Fehéroroszországgal szembeni EU-s szankciók eltörlésére, a NATO és Georgia közötti együttműködés egy "dimenzióval feljebb" emelésére, az új stratégiai megállapodás megkötésére Azerbajdzsánnal, illetve arra, hogy Moldova megkapja azt a 70 millió eurót, amelyet az Európai Unió korábban neki megszavazott, de végül "unfair hivatkozással" nem utalt át.
Forrás: MTI
