A 22 éves játékos tavaly érkezett ahhoz a Valdor Szenteshez, amely decemberben bronzérmet szerzett a Magyar Kupában. Az egykori junior válogatott kapussal eddigi sikereiről, terveiről és a magyar női vízilabda jelenlegi helyzetéről is beszélgettünk.
Egy kicsit mozgalmas volt a február második fele számotokra, hiszen három meccsetek volt egy hét alatt. A 12. fordulóban a BVSC-t fogadtátok otthon, rá két napra az FTC-nél vendégeskedtetek, majd néhány nappal később az UVSE ellen csobbantatok vízbe a bajnoki pontokért. Következő nap pedig a DFVE-t fogadtátok volna, de a vizes vb miatt áttervezték a bajnokság lebonyolítását. Gyakran előfordul ilyen „szoros menetrend” a női felnőtt vízilabda bajnokságban?
Nem gyakori, de valóban besűrűsödött. Szerda, szombat és kedden voltak bajnoki mérkőzéseink, aztán megint szerdán lett volna a következő. Az, hogy ez így alakult elsősorban a koronavírus-járvány miatti átszervezéseknek köszönhető. Sokáig a Magyar Vízilabda Szövetség sem tudta, hogy egyáltalán lesz-e vizes vb és ha igen, akkor hol és mikor. Nehéz volt tehát megtervezni a bajnokságot. Mi alapvetően úgy készültünk, hogy lesz vizes vb, ezért úgy kalkuláltunk, hogy minél előbb véget tudjanak érni a meccsek, hogy aztán a válogatott játékosok el tudják kezdeni a felkészülést. Most az alapszakaszban még van négy meccsünk, így a Dunaújvárossal, a Tatabányával, Szegeddel és Egerrel, utána pedig jön a rájátszás.
Az alapszakasz 15. fordulójának előrehozott meccsén az UVSE ellen te álltál a kapuban. Milyen érzés volt játszani az egykori nevelőegyesületed ellen?
Igazából semmilyen rossz érzés nem volt bennem. Már sok meccset játszottam az Újpest ellen, amióta 2016 óta eligazoltam onnan. Végső soron én ott nőttem el, nagyon szeretem a Hajós Alfréd uszodát is, teljesen más érzés ott jásztani.
Azt olvastam egy interjúdban, hogy 8 éves korod óta vízilabdázol. Ha jól számolom, ez majdnem 15 évet jelent. Hogyan kezdtél el vízilabdázni?
Teljesen véletlenül jött a képbe nálam a vízilabda. Kiskoromban az öcsémmel keresztapukám aikidó edzéseire jártunk, hogy azért mocorogjunk valamit. A tesóm viszont már akkor hiperaktív volt, olyan sportra volt inkább szüksége, ami jobban leköti az energiáit. Őt elvitték vízilabdázni és ennek köszönhetően 2008 nyarán életemben először én is kipróbálhattam ezt a sportot. Az első edzések, illetve az első edzőtábor után kedvet kaptam ehhez az egészhez. Eleinte mezőnyjátékos voltam és legalább 5 évig hátul bekkeltem. Mivel nem volt állandó kapusunk, ezért mindig forgatták a játékosokat a kapuban, de senki sem akart igazán védeni. Az edzőnk ezért egyszer tréfásan felajánlotta, hogy aki valóban hajlandó védeni is a kapuban, az dupla ebédet kaphat. Mivel szeretek enni, ez rám ösztönzőleg hatott abban a pillanatban. Aztán mivel nem ment rosszul, szép lassan elkezdett lehívogatni kapusedzésekre. Én eleinte vonakodtam, de aztán beadtam a derekam.
Az UVSE után milyen klubokban játszottál?
Az Újpest után Egerbe igazoltam a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter meghívására. Nagyon szerettem az Újpestben játszani, de 15-16 évesen nem kaptam annyi játéklehetőséget. Végső soron nem is várhattam el, hogy Gangl Edina padozzon, de én szerettem volna többet védeni, ezért döntöttem akkor a váltás mellett. Az Egerben Horváth Annával ketten voltunk kapusok és nagyjából 60-40%-ban kaptunk játéklehetőséget. Egerben 3-4 évet töltöttem el, de 2020-ban a bajnoki szezon teljesen félbe szakadt a koronavírus járvány miatt. Ekkor a klub működése is bizonytalanná vált, ezért bár még volt egy évem a szerződés szerint, úgy döntöttem, hogy eligazolok Budapestre a Honvédba. Ehhez a klub is hozzájárult. Döntésemet az is befolyásolta, hogy ekkor már egyetemista voltam Budapesten nappali tagozaton, ezért nem volt egyszerű megoldani, hogy az órákon és az edzéseken is részt tudjak venni. A Honvédnál egy évet játszottam első számú kapusként. A csapat viszont nagyon fiatal volt, leginkább serdülőkorú, vagy utánpótláskorú játékosokból állt, ezért kevesebb edzésünk volt. Tavaly aztán adódott egy lehetőség Szentesen, ezért úgy döntöttem ideköltözöm és kipróbálom.
Matajsz Márk, a Valdor Szentes edzője eligazítást tart a lányoknak Magyar Kupa négyes döntőjében, az Eger elleni meccsen 2021. december 18-án. Fotó: Aranyi Péter
Hogyan jött képbe a Szentes?
Szentesre már akkor is hívtak, amikor még csak utánpótláskorú voltam. De később is több szezon végén felmerült, hogy esetleg oda igazolok. Az előző szezonban nagyon jó, az ötödik helyen zárt a csapat a bajnokságban immáron a Márkó (Matajsz Márk – a szerk) irányítása alatt. Tavaly áprilisban aztán leültünk beszélgetni erről és végül idejöttem.
Aztán tavaly, karácsony előtt néhány nappal bronzérmet szereztetek a soproni négyes döntőben. Bár vezettetek az Eger ellen, mégis kiegyenlítettek és a döntőbe jutás sorsát ötméteresekkel kellett eldönteni. Ők később megnyerték a Magyar Kupát, miután legyőzték a fináléban a Dunaújvárost.
Igen, Márkó mondta, hogy az egriek végső soron kiénekelték a sajtot a szánkból. Én is kicsit azt láttam a lányokon, hogy mindenki megnyugodott, mert azt hitték ez a meccs már megvan. Az Eger viszont ott átlendült a saját holtpontján, mi meg pont, hogy leeresztettünk teljesen ezért ők jobban jöttek ki belőle.
Édesanyám korábban viccelődött azzal, hogy velem szeretnek ijesztgetni az edzők"
Hogy érzed magad a Valdor Szentesnél? Elegendő játéklehetőséghez jutsz?
Igen, abszolút. Eleinte kicsit tartottam tőle, mert olyan csapatba jöttem, ahol a játékosok már jó ideje együtt vannak. De nagyon jó itt, pozitívam csalódtam, Szentesen mindenki nagyon kedves és aranyos. A Szentessel nemcsak a Magyar Kupában, hanem a bajnokságban és a Duna Ligában is játszunk szóval igyekszünk igazságosan megosztani egymás között, hogy ki áll a kapuban. Általában az a rendszer, hogy egyszer a Janka (Füsti Molnár Janka – a szerk), egyszer pedig én vagyok a kapuban, de azért néha arra is van példa, hogy mérkőzés közben váltjuk egymást. Ez megtörtént például a III. Kerületi TVE ellen is, mert az egész csapat játéka álmoskás volt, ezért Márkó szerette volna valahogy felrázni a csapatot. Ha mérkőzés közben váltunk kapust, akkor a Márkó oda szokott rá figyelni, hogy a soron következő meccsek egyikén valamelyik mérkőzést úgymond elfelezzük, tehát akkor is végrehajtunk egy kapuscserét. Ennek az a célja, hogy megmaradjon ez az elv, hogy nagyjából mindketten ugyanannyit védjünk.
A 11. fordulóban, a Győr ellen viszont úgy tűnt, hogy ismét be fogsz állni csereként a kapuba. A mérkőzés alatt ugyanis elkezdtél melegíteni.
Igen, a Márkó valóban cserélni szeretett volna, pont úgy, mint a III. Kerületi TVE ellen, mert ott sem ment semmi se elől, se hátul. Ezért aztán szólt, hogy kezdjek el melegíteni. Janka viszont felszívta magát, mert látta, hogy le fogják hozni, ezért elkezdett extrán felül védeni és ettől a csapat is felbátorodott és sikerült megfordítani a meccset. Végül 10-11-re nyertünk. Édesanyám korábban viccelődött azzal, hogy velem szeretnek ijesztgetni az edzők, mert amikor az UVSE-ben védtem akkor, ha a csapatnak nem ment jól, az edző felállított engem melegíteni. Janka is mondta a meccs után, hogy olyan ideges lett egy pillanatra, mikor meglátta, hogy lehet lecserélik, hogy összekapta magát.
Javíts ki, ha rosszul gondolom, de egy kapusnak az is nagy segítség, ha jó a védelem. Az UVSE elleni mérkőzéseteken például számtalanszor előfordult, hogy Magyari Alda mellé két védő is beállt a kapu vonalába blokkolni.
Igen, valóban könnyebb úgy védeni, ha stabil teljesítményt nyújt a védelem előtted. Annál rosszabb nincsen, amikor azt hiszem, hogy a védő ott van a helyén, de aztán mégsem, ezért átlövik a labdát. A Fradi ellen is előfordult, hogy az első negyedben már 3 góllal mentek el, mert a lövéseknél senkinek sem volt fenn a keze, hogy blokkoljanak. Nyilván a Tóth-Csabai Dóri, vagy az Illés Anna nem fogja megvárni, hogy feltegyük a kezünket, mert van mögöttük 200-300 meccs, illetve sokszoros válogatottság, ezért természetes, hogy ha valaki látja a helyet, akkor el fogja lőni a labdát, mert ők is gólt akarnak szerezni. Márkó az ilyen helyezetekkel kapcsolatban mindig elmondja, hogy segítsenek a játékosok a kapusnak, mert, ha az ellenfél azt látja, hogy nehezebben tud lőni, akkor nagyobb eséllyel sikerül elhárítani a támadást. Aztán az első negyed után összekaptuk magunkat és utána egész jó meccset játszottunk a Fradival.
Aranyi Réka nagy álma, hogy egyszer bekerüljön a magyar női felnőtt vízilabda válogatottba. Fotó: Aranyi Péter
Én a meccsek alatt úgy láttam, hogy általában a kapuban is próbálod a csapattársaidat instruálni, segíteni. Emellett nagyon pontos labdákat osztogatsz hátulról, így a többieknek nem kell annyit vezetgetni a labdát.
Régebben nem voltam ilyen kapuból irányítós, nagyon sokat piszkáltak érte, hogy nagyon csöndbe vagyok. Ez ilyen felvett dolog, de próbálom csinálni, mert én is meccsben maradok tőle és segítség a védelemnek is, mert én hátulról sokszor jobban látom, hogyha valaki beragad, vagy nem jól helyezkedik védekezésnél.
Ugyanakkor akkor is együtt élsz a játékkal, amikor éppen padon ülsz. Ugyanúgy bátorítod a csapattársaidat, lelkesíted őket, és még időkéréseknél is végig hallgatod a taktikai utasításokat.
Igyekszem ilyen lenni, pont a Győr elleni meccsen éreztem azt, hogy jobban izgultam, mint a Janka, aki a kapuban volt. Nekem annyira nem szimpatikus, ha megsértődik valaki, hogy nem játszhat, mert ez attól még egy csapatjáték, én még a medence szélén is fel tudom magam spannolni.
Ha a statisztikákat nézzük, akkor jelentős formajavulás figyelhető meg nálad amióta a Valdor Szentesnél védesz. Sőt, a ziccerek tekintetében az összesített listán még a magyar női vízilabda válogatott kapusát, Magyari Aldát is megelőződ ezen a téren. Minek köszönhető, hogy ilyen jó formában vagy?
Szerintem ebben az is benne van, hogy megkapom a bizalmat és tényleg tudok védeni a fontos meccseken. Az Újpestnél fiatalságom révén általában csak a nagyon sima meccseken védhettem. Egerben a presztízs meccseken inkább a Horváth Anna védett, mert ő volt a rutinosabb és az idősebb is. A ziccereket – tehát azokat a helyzeteket, amikor a mezőnyjátékos a többiekhez képest minimum egy testhossz előnnyel vezetheti rá a labdát a kapusra – nem mondanám a specialitásomnak. De tény, hogy ezt nagyon kevés kapus kedveli, mert olyankor nagyon ki vannak szolgáltatva, csak bravúrral lehet védeni. Én viszont kifejezetten szeretem, mert neki sokkal nagyobb esélye van belőni, mint neked kivédeni. Nyilván az sem jó, mikor az ellenfélnek túl sok ilyen helyzete van, mert akkor kicsit ideges leszek tőle.
Aranyi Réka az UVSE elleni bajnoki meccsen, a Hajós Alfréd uszodában. Fotó: Aranyi Péter
Viszont irtózatosan magasra tudsz kinyúlni a vízből ezt, hogy csinálod?
Az UVSE-nél nagyon jó kapusedzőm volt, Áts Bertalan nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy felkészítsem engem, hogyan lövik a női játékosok a ziccereket tízből nyolcszor, szóval én még abból élek, amit ott tanultam.
Amióta vízilabdázol, azóta nem kevés sikert gyűjtöttél össze, voltál már országos utánpótláskorú bajnok, felnőtt bajnok, Magyar Kupa-győztes, Euroliga-ezüstérmes és van egy negyedik helyezésed is az U19-es Európa-bajnokságról. Melyik volt eddigi pályafutásod legkedvesebb győzelme? És melyik az a meccs, amire nem szívesen emlékszel vissza?
A legkedvesebb győzelem talán az volt, amikor 2016-ban az Euroliga négyes döntőjében az UVSE az Olympiakosszal került össze. Bár én nem védtem azon a meccsen, mégis soha nem fogom elfelejteni azt a győzni akarást, ami akkor a lányokban volt. A görögök másfél perccel a vége előtt még kettővel, vagy hárommal vezettek és onnan sikerült megfordítani a mérkőzést, így bejutottunk a döntőbe. Ugyancsak az egyik legkedvesebb meccs számomra a legutóbbi Magyar Kupa négyes döntő, amikor az Egerrel kellett megmérkőznünk a döntőbe jutásért. Ha van olyan rangadó, amire kevésbé szívesen emlékszem vissza, az a 2018-as U19-es Európa-bajnokság bronzmeccse. Ott ötméteresekkel maradtunk alul a hollandokkal szemben. Ez azért volt igazából nagyon szomorú, hogy úgy lettünk negyedikek a tornán, hogy a spanyolokkal, akik végül megnyerték, csak mi voltunk partiban az egész Európa-bajnokságon, mert mi játszottuk velük a legszorosabb meccseket. Akkor Magyari Aldával váltottuk egymást a kapuban, én leginkább a csoportmeccseken védtem. A spanyolok viszont annyival jobbak voltak abban a korosztályban, hogy bucira vertek mindenkit, kivéve minket.
Tavaly a magyar női válogatott megszerezte Tokióban az első olimpiai bronzérmét. Ez hatalmas bravúr volt. A kupában, illetve a bajnokságban rendszeresen olimpiai bronzérmesek ellen kell védened, elég, ha csak az UVSE elleni meccsre gondolunk, amelyen Rybanska Natasa, illetve Keszthelyi-Nagy Rita is szerephez jutott ellened. A Dunaújvárosnál pedig elég csak Gurisatti Grétát megemlíteni. Hogy látod, mennyit fejlődött a magyar női vízilabda az elmúlt években?
Szerintem a magyar női vízilabda abszolút felfelé ívelő pályán van. Látszik a befektetett munka és az, hogy egyre több tehetség tűnik fel a bajnokságban is. A fejlődés mértéke abban mutatkozik meg a legjobban, hogy egyre több fiatalt tudnak beépíteni a magyar női vízilabda válogatottba. Az, hogy már egészen fiatal, akár 16 éves játékosok is részt tudnak venni az edzőtáborban, szerintem hatalmas lehetőség, mert együtt edzhetnek a nagyokkal, ezáltal pedig sokat tudnak fejlődni. Szerintem nagyon sokat jelenthet, ha például egy Keszthelyi-Nagy Ritával edzhetsz és tőle kérhetsz tanácsot. És nem csak arról van szó, hogy kipróbálgatnak játékosokat, hanem ők ott is maradnak. Fontos persze, hogy a fiatalok is lássák és érezzék a nyomást, hogy teljesíteni kell. A női vízilabda-bajnokság idei szezonja pedig szerintem kifejezetten izgalmas, elég, ha megnézzük, hogy Eger megmutatta, hogy egy 5-6. bajnoki helyezett is simán meg tud verni egy nagy csapatot és el tudja hódítani a Magyar Kupát, ha jól és összeszedetten játszik. Márkó is mindig ezzel példálózik, hogy higgyük el, hogy van keresnivalónk a nagy csapatok ellen. Lehet velük szoros meccseket játszani, sőt meg is lehet verni őket akár. Én azt látom, hogy az Eger példáján okulva sok csapat felszívta magát és ki van éhezve a sikerre.
A Valdor Szentes kapusa hobbi szinten festéssel és modellkedéssel is foglalkozik. Forrás: Aranyi Réka
Van-e olyan dolog, ami szerinted jót tenne a hazai női vízilabdának?
Jó lenne, ha több emberhez el tudna jutni a magyar női vízilabda bajnokság. Most nagyon kevés meccset lehet megnézni online, vagy televízióban. Ez régen nem így volt, mert engedélyezett volt a streamelés, akár alkalmazáson keresztül is lehetett követni a meccseket. Ha jól tudom, most nagyon kevés klubnak van engedélye a streameléshez. Ezért nagyon kevés anyag születik a női vízilabdáról, vagyis kevesebb embert ér el, mint korábban. Ezen mindenképpen változtatni kell.
Milyen céljaid vannak a vízilabdában? Szeretnél egyszer a magyar válogatott színeiben kijutni az olimpiára?
Igen, de szerintem mindenki, aki nem volt még válogatott játékos, így van ezzel. Ez hatalmas megtiszteltetés és felelősség is egyben. Hiszen a hazádat képviselheted és ennél nagyobb elismerés nem is létezhet egy sportoló számára. Ez egy olyan álom számomra, amit 14 éves korom óta dédelgetek.
Van-e esetleg olyan példaképed ebben, vagy akár már sportágban, akire bizonyos értelemben felnézel. Ha igen, akkor miért?
Én a Gangl Edinát olimpiai bronzérmes, válogatott vízilabdázót mondanám, vele másfél-két évig volt szerencsém dolgozni. És nekem már fiatalon is ő volt az etalon, mindig is olyan kapus akartam lenni, mint az Edina.
Azt hiszem azért az elképzelhetetlen lett volna, hogy úgy koplaljak, mint a modellek, mert nagyon imádom a hasamat."
Szerencsére a nemzetközi porondon most is van lehetőséged időről-időre megméretni magad. A Valdor Szentes még benne van a Duna Ligában, ahol különleges nyelvtudásodat is kamatoztathattad. Miért tanultál meg horvátul?
Hasonlóan véletlenszerűen beszélek horvátul, mint ahogyan vízilabdázom. Van Budapesten, a XVI. kerületben egy horvát nemzetiségi intézmény, ami igazából egy olyan intézmény, ahol az óvoda, az általános iskola és a gimnázium egyben van. Amikor anyukámék ovit kerestek nekünk akkor szóba jött ez a hely, mert a nagypapám ismerte az akkori igazgatónőt. De kezdetben egy másik oviba kezdtem el járni, majd aztán átirattak engem a horvát óvodába, mert anyumnak nagyon megtetszett, hogy ez olyan kislétszámú hely, ahol jobban figyelmek a gyerekekre. Ennek köszönhetően én előbb tudtam horvátul írni-olvasni, mint magyarul, mert nálunk úgy volt, hogy ovi után az első osztály első félévében csak horvátul tanultunk és a második félévtől jött be a magyar nyelv. Mire betöltöttük a 12. osztályt addigra mindenki legalább felsőfokon tudott írni-olvasni és beszélni horvátul. És mivel nagyon hasonlít a szerbhez, illetve az oroszhoz is, így az orosz csapattársunkkal is tudok kommunikálni. De ahogy említetted ez a nyelvtudás a nemzetközi szintéren is jól jön. Egyszer például az Eger színeiben játszottam a horvátok ellen és az időkérésnél kihallgattam mit akar játszani a horvát csapat. Én meg átadtam ezt a tudást a lányoknak, hogy mire kell figyelni. Természetesen a Szentes csapatában is jól tudom ezt hasznosítani. Tavaly a Duna Liga második fordulójában a Mladost Zagrebbel játszottunk. Az a mérkőzés nagyon kiélezett volt, de azt hiszem a szezonom legjobb formáját sikerült akkor nyújtanom, minden bejött aznap. A meccs után az ellenfél horvát edzője odajött és hozzám elkezdte kérdezgetni, hogy ki vagyok, hol játszom, meg, hogy miért nem vagyok még válogatott? Ő azt mondta, hogy a két csapat közti különbség az én érdemem volt. Nagyon jó érzés volt ezt hallani annak a csapatnak az edzőjétől, akit sikerült legyőznünk.
Ez akár címlapfotó is lehetne. Forrás: Aranyi Réka
Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem harmadéves hallgatója vagy jogász szakon. Mivel szeretnél foglalkozni majd az aktív sportévek után? Mennyire tudod összeegyeztetni a tanulást a sportolással?
A terveim szerint, ha egyszer megélem, akkor ügyvéd szeretnék lenni. Ez egy ötéves képzés, amit majd 2-3 év szakmai gyakorlat követ. Most kedvezményes tanrenden vagyok, így meg tudom találni az egyensúlyt a tanulás és a sport között. Általában egy héten 15 alkalommal van edzésem, ami azt jelenti, hogy sokszor reggel és este edzem. Mivel a bajnokságban csak 4-5 fővárosi csapat van, ezért gyakran kell utazni is, ami szintén nem könnyű.
Akkor mikor jut időd a kikapcsolódásra, például a festésre?
Akkor szoktam festeni, amikor túl sok a gondolat a fejemben. Olyankor bedugom a fülest, zenét hallgatok és észre sem veszem, hogy eltelik 3-4 óra. Fontos, hogy időnként kiélje az ember a művészi hajlamait. Nálam ez nagyon régóta megvan. Egy időben verseket is írtam, sőt 10 évesen elkezdtem írni egy regényt. A rajzolással és a festéssel kapcsolatos készségemet édesapámtól örököltem. Ő nagyon szépen rajzol, eredetileg ezzel akart foglalkozni, csak aztán nem úgy alakult. De én mindig láttam őt rajzolni, sokszor együtt alkottunk és később is kedvem leltem ebben. Régen mindig grafikákat csináltam, aztán kipróbáltam magam a festésben is és rájöttem, hogy ez sokkal jobban tetszik. Az elkészült képekre általában a barátaim, vagy az ismerőseim azonnal lecsapnak.
Ha jól tudom korábban modellkedéssel is foglalkoztál, emellett kipróbáltad magad már szépségversenyeken is.
A modellkedés onnan ered, hogy már kicsi koromban is igazi nyakigláb termet voltam, most pedig 177 centiméter magas vagyok. Egyszer, talán 13-14 éves lehettem, leszólítottak az utcán és megkérdezték, hogy nem lenne-e kedvem ezzel foglalkozni. Édesapám kicsit utánanézett ennek a dolognak és kiderült, hogy hiteles ügynökségről van szó. Ha szerződést kötöttem volna, akkor 2-3 hónapra Ázsiába kellett volna költöznöm, hogy elvégezzek egy modellsulit. Nagyon sokat gondolkoztam, hogy elvállaljam-e, de mivel korosztályos válogatott voltam, ezért inkább maradtam a vízilabdánál. Azt hiszem azért az elképzelhetetlen lett volna, hogy úgy koplaljak, mint a modellek, mert nagyon imádom a hasamat. Persze, azért kipróbáltam magam egy-két szépségversenyen is. A Karantén Szépe versenyre például legjobb barátnőmmel, Vályi Vandával (a Ferencváros olimpiai- és Európa-bajnoki bronzérmes magyar válogatott vízilabdázója – a szerk) kötött fogadás miatt neveztem be. De indultam a Miss Balatonon is, ahol beválogattak a második körbe, de végül nem tudtam elmenni. Ha úgy alakul, hogy szabadabb lesz ez a nyár, akkor lehet adok ennek még egy esélyt.
Szerinted hol végez idén a Szentes a bajnoki tabellán?
Remélem, hogy az 5-6. helyért fogunk játszani vagy az Egerrel, vagy a BVSC-vel. Ez nagyon jó eredmény lenne, hiszen bár tavaly is hasonló eredményt értünk el, nyáron több kulcsjátékos is elment.
(Köszönjük az Open Hotel Szentesnek, hogy helyszínt biztosított az interjúnak!)
A Valdor Szentessel kapcsolatos legfrissebb információkat a csapat Facebook oldalán lehet nyomon követni.
