Jan van Steenbergen holland fordító már több, mint 5 éve dolgozik csapatával egy olyan nyelv kialakításában, amelyet minden szláv nép képes lenne megérteni.Ez az ún. "slovianski" az alapnyelvezetre épül, amely lényegébe ugyanaz minden szláv népnél. Elképzelései szerint 90%-uk biztosan megértené és használná is. "Azt ötlet 2006-ból származik, amikor néhány szláv származású európai kezdte úgy érezni, hogy szükség van egy egyszerű szláv nyelvre, amelyet mindegyikük meg tudna érteni, és ezzel egy átjárót nyitna a népek között"-nyilatkozta a holland a szerb Večernje Novosti napilapnak.
Mondernkori Cyrill
Slovianksi egy természetes nyelv, ellenben az eszperantóval, amely teljesen egy kitalált rendszeren és nyelvi alapokon nyugszik és célja nem az egyszerűség, a közérthetőség, hanem a tudományos megértés.Steenberg nyelvének fogadtatása többé-kevésbé pozitív. Lengyelek szerint kissé "nehézkes, vontatott", viszont az oroszok számára pedig inkább egy "csonkított" orosz nyelvként hat."Mielőtt el kezdtem volna tanulni slovianskit, nem értettem a szerb nyelvet, most amikor az újságokból tanulok, értem. Azok az emberek, akiket érdekel a slovianski, egyébként is cirill betűket használnak. mert sokkal könnyebb, és praktiusabb, mint bármelyik más betűkészlet."-állítja a holland csapatának egyik tagja. Slovianksi nem az egyetlen ilyen szláv nyelv, mely a rokonok között kommunikációt hivatott könnyíteni, létezik ugyanis már az ún "slovio", amelyet Marek Hucko, a szlovák nyelvész "talált ki". Ezt egyébként 400 ezer ember beszéli is.
Cyrill és Methód nyelve
Az ószláv nyelv igen sajátságos viszonyok között született, amit még a nyelvészek mind ez ideig nem vettek figyelembe. Az őszláv nyelv nyelvtanilag meglepő hasonlatosságot mutat a göröggel. Cyrill és Methód nem a szláv nemzeti irodalomnak akart szolgálatot tenni, nem a szláv nyelvet akarták eredeti tisztaságba feldolgozni, hanem szándékuk volt egy olyan nyelvet csinálni, melyet mindenki megért az ő működési körzetükben.
Turáni szavak
A szavak kiválogatásánál nem ragaszkodtak a szláv nyelvhez, hanem a Pannónia területén lakó turáni törzsek nyelvéből kiválogatták a legjobb szavakat és bealkalmazzák az általuk kigondolt nyelv szókincsébe. Innen van az, az egyébként meg nem magyarázható tény, hogy az ószláv nyelv kifejezésbeli gazdagságában erőteljes fordulataiban vetekszik a klasszikus görög és latin nyelvekkel. Mert az ószláv nyelv nem egyéb, mint egy megfordított klasszikus nyelv. Mint ilyen egyedül áll az egész világon s már ez is mutatja mesterséges származását. Míg a többi klasszikus nyelvek hosszú évszázadok fejlődésének eredményei, addig az ószláv nyelv Cyrill és Methód fejéből pattant ki. Azok akinek készült ez a nyelv, azok azt megértették, mikor azonban Pannónia területéről más szláv törzsek közé vitték azt, kitűnt, hogy nem érti meg a nép. De azért egyházi nyelvül elfogadták, mert nyelvtani vonatkozásban, sőt szókincsének bizonyos hányadában közelebb állt hozzájuk az ószláv, mint akármelyik más klasszikus egyházi nyelv.
Az ószláv nyelv így alapjává vált az összes szlávság irodalmi nyelvének, hatóereje azonban különbözőképpen nyilvánul meg az egyes törzsek nyelvi fejlődésében aszerint, hogy azok a nyugati vagy a keleti egyházhoz tartoznak. A nyugati egyházhoz tartozó szlávok nyelve, mint nemzeti nyelv alárendelt szerephez jut, így fejlődésében szétfolyik és szabadon érvényesülnek benne mindazok a nyelvképző erők, melyek más nemzeti nyelvek kialakulásában is ezerféleképpen jelentkeznek. Viszont a keleti egyházhoz tartozó szlávok nyelve az ószlávnak egyházi nyelvvé való elfogadása által, egységes irányban fejlődhetett és más fejlődési lehetősége nem is volt. Csak így értjük meg azt az érdekes jelentséget, amit a szláv nyelvek közös érthetősége terén találunk. A keleti egyházhoz tartozó nagy-orosz, ruthén, bolgár és szerb az óriási földrajzi távolságok ellenére is, könnyen megértik egymást, míg a tőszomszédságban lakó cseh és lengyel nem érti meg oly könnyen egymást, de az előbb említettekkel sem tudják magukat megértetni. Ezt érte el Cyrill és Methód nyelve.
