Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által kiadott legfrissebb jelentés tanúsága szerint az idei év első negyedévében Magyarországon 5,1%-os történelmi csúcsot ért el a részben vagy teljesen elektromos, azaz a hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) autók eladásainak részaránya az újautó eladásokból, szemben az 5%-os EU átlaggal. Ezzel hazánk a közép-kelet-európai régió legkörnyezettudatosabb újautó piacának bizonyult, és a kedvező irányba ható piaci folyamatokat tudatosan megtámogató kormányzati magatartással könnyen Magyarország lehet Európa legtisztább autópiaca a környezetbarát autózás iránt legendásan elkötelezett Skandináv országok után. Az értékesítési statisztikák adatok vizsgálatából egyébiránt kiderül, hogy a hazai újautó piac elképesztő dinamikájú zöldülésének (a tavalyi év azonos időszakában még csupán 3,7%-os volt a fenti részarány) motorját jelenleg elsősorban a 95%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Lexus, és a 41%-ban hibrid elektromos modelleket eladó Toyota rendkívüli piaci sikerei adják, ez a két márka jegyzi ugyanis a hazai részben vagy teljesen elektromos értékesítések 68%-át, és a hibrid elektromos eladások 81%-át.
Történelmi csúcson a magyarországi elektromos autózás: az első negyedévben a hazai új autó piacon elért 5,1%-os részben vagy teljesen elektromos arány (az ACEA adatai szerint, a mértékadó JATO még ennél is magasabb, 5,3%-os arányt mért) pedig egyértelműen Európa élvonalába repít minket. Az európai országok rangsorában elsőként végző Norvégiában elért 58,6%-os adat természetesen még mindig álomszerűnek tűnik (ott persze a társadalmi gondolkodás szerves részét képező környezettudatosság mellett a jogalkotói szabályozás és az adórendszer is hajtja a piac zöldülését), a sorban következő Finnországban elért 13%-os, vagy épp a svédországi 12,8% részarány ugyanakkor már nem is tűnik elérhetetlennek. Utóbbi megállapítás elsőre talán kicsit optimistának tűnhet, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy a már most is az EU átlag feletti 5,1%-os magyarországi zöld újautó részesedést kizárólag a magán és vállalati flottavásárlások hajtották, az idei év első negyedévében állami közbeszerzés keretében vásárolt 820 személyautó közül a Datahouse adatai szerint nem volt részben, vagy teljesen elektromos autó. Ha ezek mindegyike akkumulátoros elektromos vagy hibrid elektromos lett volna, már most 7,7%-os részben vagy teljesen elektromos aránynál tartanánk, ami azt jelentené, hogy a Norvégia-Finnország-Svédország hármason túl már csak a 8%-ot elért Hollandia állna előttünk, éppen csak megelőzve bennünket. Az ebben rejlő potenciál tehát hatalmas, választani pedig bőven volna miből: ugyan az hazai részben vagy teljesen elektromos eladások 68%-át a zöld autózás szinonimájának tekintett két márka, a Toyota és a Lexus jegyzi, a piacon ma összesen 21 gyártó 89 részben vagy teljesen elektromos modellje érhető el. Ebből 45 darab a külső töltést nem igénylő, a városi használat során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben, károsanyagkibocsátás mentesen üzemelő hibrid elektromos, 30 darab pedig az egy addicionális, külsőleg tölthető akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére alkalmas plug-in hibrid elektromos modell, ezek egyike esetén sem kell az elektromos autókra jellemző korlátozott hatótáv miatt aggódnunk.
A magyar újautópiac strukturálisan zöldül
Mielőtt valaki a kedélyeket lehűtendő óvatosságra intene az egy adott időszakban mért kiemelkedő eredményből levont hosszútávú következtetések miatt, fontos rámutatnunk, hogy ez nem egyszeri adat: a magyar újautó piac folyamatosan és következetesen zöldül, az elmúlt három évben megnyolcszorozódtak a magyarországi részben vagy teljesen elektromos értékesítések, és az elemzők az idei évre is minimum 50%-os bővüléssel számolnak a tavalyi évhez képest. Csak a hazai zöldautó eladásokat is vezető, nem mellesleg a piac legszélesebb, 16 modellből álló hibrid elektromos modellportfólióját jegyző Toyota és Lexus 5150 új hibrid autó értékesítésével számol idén Magyarországon, úgy, hogy tavaly az összes gyártó együttes hazai részben vagy teljesen elektromos eladása 4768 darab volt. Ezzel a két japán márka egymaga egyetlen év alatt 50%-al tervezi növelni az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al bővíteni az összes a hazai utakon futó hibrid elektromos autó számát. Ráadásul a részben vagy teljesen elektromos eladásainak bővülésbe tekintetében is abszolút Európa legjobbjai között vagyunk: az első negyedévben 79,1%-al nőttek a hazai zöld autó értékesítések a tavalyi év azonos időszakához képest (az EU átlag 32,1% volt), miközben a piac csak 28%-al bővült. Ennél nagyobb zöldautó növekedési arányt márciusig csak Románia, Szlovénia, Lettország és Portugália tudott produkálni, azonban ezen országok mindegyikében alacsonyabb a zöld autók piaci részaránya mint nálunk, azaz alacsonyabb bázisról indultak.
“Abban, hogy magyarországi részben vagy teljesen elektromos autók az EU átlagnál több, mint kétszer gyorsabb ütemben bővülő értékesítései csaknem háromszor olyan gyorsan növekedtek, mint a teljes hazai újautó piac, kétségkívül meghatározó szerepe van annak, hogy a magánvásárlók mellett immár a vállalati flottavásárlók esetében is robbanásszerűen növekszik a valóban praktikus és élhető zöld autózást lehetővé tevő környezetbarát hibrid elektromos autók iránti preferencia. A teljes hazai aktív autópark zöldülése természetesen egy lassú folyamat, ám a részben vagy teljesen elektromos autók várható megjelenése az állami vállalatok, közszolgálatok és államigazgatási szervek beszerzéseiben nagymértékben gyorsíthatja azt, aminek révén valóban reális közelségbe kerülhet az, hogy a Skandináv országok után Magyarország legyen Európa legzöldebb újautó piaca.” – mutat rá Varga Zsombor, a magyarországi zöld autó eladások 68%-át, és a TOP% legnépszerűbb magyarországi hibrid elektromos autót jegyző Toyota és Lexus kommunikációs vezetője.
Mélyponton a magyarországi dízel eladások
Az újautó piaci zöldülésének vizsgálatakor természetesen meg elég a részben vagy teljesen elektromos autók részarányának alakulását vizsgálni, hiszen bár a fejlődés ígéretes, egy jó ideig még nem ezek az autók teszik ki az eladások zömét. Fontos megnézni ezért azt is, hogyan változik a környezetszennyező dízel eladások aránya az adott országban, a jó hír pedig az, hogy e tekintetben is igencsak jól állunk. Az első negyedvben ugyanis mindössze a magyarországi újautó eladások 23,6%-át tették ki a dízelek, ennél alacsonyabb arányt csak Hollandia, Norvégia és Lengyelország produkált (az EU átlag 37,9% volt). Ráadásul, nem csupán abszolút értékben volt alacsony hazánkban a dízel arány, de 10,5%-al Euróba egyik legnagyobb dízel eladás csökkenését is mi produkáltuk. Mi több, ha kifejezetten a magyarországi új személyautó piacot vizsgáljuk, a számok egészen megdöbbentően pozitív eredményt mutatnak: a január és március között Magyarországon gazdára találó személyautók között mindössze 7,6%-ot tettek ki a dízelek (a dízel eladások zömét ugyanis a haszongépjárművek adják). A haszongépjárművek terén is elérhető ugyan már néhány akkumulátoros elektromos modell, a professzionális árufuvarozásban ugyanakkor még kritikusabb szerepet kap a hatótáv kérdése, így az áttörést itt is a hibrid elektromos (és később a hidrogén üzemanyagcellás elektromos) modellek térnyerése jelenti majd, erre azonban még néhány évet várnunk kell. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy miután az idehaza értékesített részben vagy teljesen elektromos autók csaknem 100%-a személyautó, kijelenthetjük, nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy Magyarországon több új hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos személyautó találjon gazdára, mint dízel.
„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos és óriási eredmény az, hogy mára a hazai újautó eladások mindössze 23,6%-át, és a hazai személyautó eladások csupán 7,6%-át tették ki a dízelek. Hiszen jóllehet a haszongépjárművek és offroad autók esetén még kétségkívül a legújabb generációs dízelek jelentik a leghatékonyabb megoldást (idővel persze itt is megkezdődik majd a hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás meghajtás térnyerése), a személyautók esetében a dízel technológia felett eljárt az idő. Nem szabad szem elől tévesztenünk ugyanakkor azt sem, hogy ma még mindig magasabb a Magyarországra érkező használt autók száma a hazai újautó eladásoknál, előbbiek esetében pedig kimagaslóan nagy arányban vannak a rendkívül kedvezőtlen emissziójú idős dízel autók. Az ennek révén a magyarországi levegőminőségre nehezedő nyomás pedig csak fokozódni fog azt követően, hogy megkezdődik a dízelek számos európai nagyvárosból tervezett, és a közeljövőben várható kitiltása (vagy legalábbis behajtásuk korlátozása) és elárasztják Közép-Kelet-Európát a Nyugat-Európában már nem piacképes, rendkívüli légszennyezettségi kockázatokat rejtő öreg dízel autók. Ennek megelőzésére fontos volna a jogalkotói lépések megtétele, akár az emisszió alapú adózás lehetőségének megvizsgálásával.” – hívja fel a figyelmet Varga Zsombor.
Az újautó értékesítések tekintetében tehát meglehetősen bíztatóak a magyarországi folyamatok, a helyzet pedig még tovább javulhat azzal, hogy a közbeszerzésekben is megjelenhetnek a hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók. A teljes autópark tekintetében ennél több időt vesz majd igénybe a kézzelfogható eredmények elérése, a megfelelő jogszabályi környezet azonban megteremheti a kedvező hátteret ahhoz, hogy a legtisztább európai autópiacok közé tartozzunk.
