Szakemberek, intézmények, civil szervezetek álltak támogatóként a javaslat mellé. Ma már országos eseményről beszélhetünk: múzeumok, könyvtárak, iskolák, óvodák, felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, önkormányzatok rendeznek valamilyen eseményt, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.
A Magyar Természettudományi Múzeum és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös szervezésében került sor az ötéves Beporzók napja sajtótájékoztatójára 2023. február 13-án. Az eseményen Bernert Zsolt, az intézmény főigazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum március 11-én, szombaton 9.00 és 14.00 között rendezi meg a Beporzók napját. Ezen a napon színes természettudományos ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív programokkal és Európa legnagyobb beporzó-tárlatának bemutatásával várják az érdeklődőket a szervezők.
Dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke beszédében kiemelte, hogy korunk politikai, gazdasági, társadalmi változásai közepette egyre égetőbb, hogy a magyar múzeumok felismerjék, miként járulhatnak hozzá egy békés, fenntartható jövő építéséhez és eme tevékenységeiket tudatosan alkalmazzák, felerősítsék. A Beporzók napja megünneplése is része a fenntarthatóságra nevelésnek, mindezzel a múzeumok fontos társadalmi szerepet vállalnak fel.
Buzár Ágota, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese előadásában bemutatta a Zümmögés a múzeumban – Tehetsz Méh Többet! interaktív tárlatot, amely egyedülálló módon, rovarperspektívából mutatja be a méhek szerepét, felhívja a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire, és jó példát mutat a velük való együttélésre. Európa legnagyobb beporzó-tárlata elsősorban az iskolás korosztályt célozza meg, a fiatalok akár egy biológiaóra keretében ellátogatva ismerkedhetnek meg a méhek és más beporzók munkájával és a mézfogyasztás jótékony hatásaival.
Dr. Vásárhelyi Tamás biológus, a múzeum egykori főigazgató-helyettese, jelenleg önkéntese, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és a Pulszky Társaság tagja, a Beporzók napja egyik ötletgazdája előadásában elmondta, hogy rovarok, és különösen a beporzók nélkül nem tudna fennmaradni a mai élővilág. A növényzet legnagyobb részében virágos növényekből áll, azoknak több mint 80%-át állatok, zömmel rovarok porozzák be. A beporzók nélkül megbillenne a mai növényvilág, és inogni kezdene minden tápláléklánc és táplálékhálózat, ami a növényekből indul ki. A rovarvilág pedig bajban van, mert globálisan 1-1,5 százaléka tűnik el évente. Az idén 5. születésnapját ünneplő Beporzók napja e globális környezeti problémára és a beporzók kulcsfontosságú szerepére kívánja felhívni a figyelmet.
A Beporzók napja esemény megszervezésében a múzeumok kulcsfontosságú szerepet töltenek be; nemcsak méhlegelők, rovarszállók telepítésével, amellyel példát mutatnak a látogató iskoláknak, óvodáknak, magánszemélyeknek, de kiállításaikkal, foglalkozásaikkal, online megjelenéseikkel is nagy hatást gyakorolnak a látogatókra, ismereteket terjesztenek, edukálnak, pozitív attitűdöt alakítanak ki. A korábbi példák is azt mutatják, hogy sok múzeum vállalkozott arra, hogy a legötletesebb módokon kapcsolja össze a rovarokat, a virágokat és a beporzást a saját működési területével.
A múzeumi programok és a múzeumok támogató hozzáállása a beporzó rovarokhoz sokat segíthet abban, hogy az állampolgárok megértsék: át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, segítenünk kell a rovarvilágot! Ennek legegyszerűbb módja a virágok ültetése, a virágokat látogató rovarok segítése vízzel, búvóhellyel, fészkelőhellyel.
