"Nem készülönk semmiféle beszéddel. Az Elnök Úr akkor volt bátor, amikor a bátorság még nem volt olcsó. Ez sokkal értékesebb, mint ezer felszólalás most, fél évszázad elteltével" - jelentette be csütörtökön a Twitter közösségi portálon Jirí Ovcácek elnöki szóvivő. A cseh rádió prágai központja előtt augusztus 21-én megtartandó megemlékezésen Andrej Babis kormányfő, valamint a képviselőház és a szenátus elnöke Radek Vondrácek és Milan Stech mondanak beszédet. Tény, hogy Zeman a korábbi években sem szólalt meg az 1968 augusztusi események évfordulóján. Ez az álláspontja folyamatos bírálatok tárgya, elsősorban az ellenzéki jobboldal részéről.
"Felszólítom önt, hogy teljesítse alkotmányos kötelességét és méltó módon emlékezzen meg arról az eseményről, a szovjet invázióról, melynek következtében százak vesztették életüket és 1969 végéig több mint százezren elhagyták Csehszlovákiát" - írja például az államfőnek címzett nyílt levelében Jirí Pospísil, a TOP 09 párt elnöke.
Jirí Ovcácek szerint elfogadhatatlan és gusztustalan, hogy a szomorú évfordulóval sok politikus visszaél, ráadásul olyan embert támadnak, akinek volt bátorsága az adott időben is megszólalni, s vállalni, viselni ennek következményeit. Zeman ötven éve nyíltan ellenezte a szovjet beavatkozást, ezért 1970-ben menesztették prágai gazdasági főiskolán betöltött pedagógusi állásából, majd később a komunista pártból is kizárták. Szóvivője szerint Zeman véleménye az akkori eseményekről máig változatlan.
"A megszállás bűncselekmény volt. Örüljünk, hogy ma ezt az igazságot nyíltan kimondhatjuk, és hogy ezért senki sem veszíti el állását" - idézte Ovcácek a köztársasági elnök véleményét. A keddi megemlékezés alkalmával a cseh rádió központi székházának falán új emléktáblát lepleznek le azok nevével, akik a rádiónál kirobbant utcai összecsapásban veszítették életüket.
Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállása, amelyben a Szovjetunió mellett Bulgária, Lengyelország, NDK és Magyarország hadseregei vettek részt, megszakította a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatot, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített. A megszállást követő hetekben a legújabb kutatások szerint 137 csehszlovák állampolgár vesztette életét.
