A díjat Schmitt Pál magyar köztársasági elnök március 15. alkalmából adományozta a 84 éves finn komponistának, akinek Forrai Kristóf helsinki magyar nagykövet adta át a kitüntetést. Magyarország ezzel az érdemrenddel ismerte el Einojuhani Rautavaara munkásságát, kiemelve az 1956-os magyar forradalmat feldolgozó Kaivos (Bánya) című operáját, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc életművének finnországi népszerűsítését.
A Finlandia Palotában a szombati ünnepi koncerten - amely egyúttal az ottani 23. Kodály-hét záróeseménye - a magyar születésű Szilvay zenész testvérpár, Csaba és Géza által alapított Helsinki Ifjúsági Vonószenekar muzsikált fennállásának 40 éves jubileumán - tájékoztatta az MTI-t Forrai Kristóf nagykövet. Finnországban úgy tartják, hogy Einojuhani Rautavaara, aki 1928-ban született Helsinkiben, Jean Sibelius után az egyik legkiválóbb finn zeneszerző. A Sibelius Akadémia elvégzése után New Yorkban, a Juilliard Akadémián tanult tovább. Később alma materében, a Sibelius Akadémián nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig a zeneszerzés professzora volt. 2004-ben súlyos szívpanaszok miatt fél évig intenzív osztályon kezelték, majd folytatta a munkát.
Sokféle formában és stílusban írta műveit, benne operákat - amelyeknek hősei olyan szélsőséges figurák, mint Vincent Van Gogh vagy Raszputyin -, nyolc szimfóniát, 12 zenekari művet, concertókat és kórusműveket. Ezekhez a vokális kompozíciókhoz a szakrális szövegeken kívül szívesen választott Federico García Lorca-verseket. Einojuhani Rautavaara nemcsak népszerűsítette a nagy magyar zeneszerzőket, hanem komponált is tiszteletükre: An Epitaph for Béla Bartók - Sírfelirat Bartók Bélának (1955/1986) és az Hommage á Liszt Ferenc (1989) címűt, s mindkét darabot vonószenekarra írta.
Finn kortárs zeneszerző magas magyar kitüntetése
Magas állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét koncert keretében vette át Einojuhani Rautavaara, Finnország egyik legnagyobb kortárs zeneszerzője szombaton a helsinki Finlandia Palotában.
Kultúra: