Finn-magyar két jó barát

Létrehozás: 02/27/2015 - 19:00
Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF version
A nemzetek közötti kapcsolatok sokrétűek, de általában csak a diplomáciai érintkezések kerülnek az érdeklődés fókuszába.

A nemzetek közötti kapcsolatok sokrétűek, de általában csak a diplomáciai érintkezések kerülnek az érdeklődés fókuszába. A híradások rendszeresen beszámolnak politikusok látogatásairól és a protokolláris találkozókon megkötött gazdasági- vagy kulturális egyezményekről. Ugyanakkor a népek egymás közötti jó kapcsolatáért napi szinten a testvérvárosok és a civil társaságok tesznek a legtöbbet és éppen ők azok, akikről gyakran megfeledkezik a hazai sajtó. Holott ők a szabadidejüket és a pénzüket áldozzák minderre és a politikusokkal ellentétben, náluk nem a rövidtávú haszonszerzés a cél. Ugye milyen lehetetlenül hangzik ez abban világban, amikor mindenki mindent és azonnal akar magának? Az alábbiakban a finn-magyar testvérvárosi kapcsolatokat mutatjuk be.

Több mint 50 testvérváros
Nyelvészeti tény  – bár vannak, akik megpróbálják vitatni – a finnugor nyelvrokonság. A nyelv ugyanakkor csak egyik aspektusa a rokonságnak, melyet minél több területen érdemes ápolni. A két nép már a rendszerváltás előtt is igyekezett fenntartani a kapcsolatokat, de 1989 óta van lehetőség a rokonság és különösen a finnugor tudat erősítésére.

Kezdjük a száraz tényekkel: a finn és a magyar városok, nagyobb települések között több mint 50 testvérvárosi kapcsolatot jegyezhetünk fel. A legrégebbiként tartják számon a Pécs és Lahti közötti kooperációt, mely 1956 jött létre. Az egyik legfrissebbnek pedig a Sárospatak és Nokia (nem a telefon) városa között megszületett 2004-es kapcsolat számít. A jelentősebb testvérvárosok között van Esztergom – Espoo; Hyvinkää – Kecskemét; Jyväskylä – Debrecen; Kemi – Székesfehérvár; Kuopio – Győr; Mikkeli – Békéscsaba; Pori – Eger; Rovaniemi – Veszprém és Ajka; Tampere – Miskolc; valamint a Turku – Szeged páros.

Ezen kapcsolatok minősége és intenzitása természetesen eltérő, de annyi általánosságban elmondható, hogy két, egymástól földrajzilag távol fekvő ország között ritka az ilyen magas számú és sokrétű kapcsolatrendszer. A városok a kulturális és tudományos kapcsolatokért tesznek a legtöbbet, hiszen ők fogadják az érkező vendégeket. Az önkormányzatok munkáját nagyban segítik a társadalmi szervezetek.

A Magyar - Finn Társaság és tagszervezetei
Az első Magyar – Finn Társaság 1937. szeptember 25-én alakult meg, mely a szocialista államrendszer kiépüléséig tudott tenni a magyar-finn kapcsolatokért. Bár az első testvérvárosi kapcsolatok már az ötvenes évek derekán kialakultak, a két ország csak 1959-ben kötött erre vonatkozó államközi egyezményt. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a magyar-finn társaságok és baráti körök csak a Hazafias Népfront gyámkodása alatt működhettek.


A fordulatot a Magyar – Finn Társaság felélesztése jelentette, mely 1989. február 28-án, a Kalevala napján alakult meg Budapesten. A társaság feladata a magyar-finn baráti körök tevékenységének összefogása lett, de felkerült a tevékenységi körök listájára a más intézményekkel és szervezetekkel való partneri kapcsolatok kialakítása is. Ugyancsak a Magyar - Finn Társaság feladata volt a finn baráti körökkel való együttműködés fenntartása; előadások, kiállítások és kulturális programok megszervezése; a magyar-finn testvérvárosi mozgalom elősegítése; valamint a finn nyelv tanulásának támogatása és szakmunkák, tájékoztató anyagok kiadása.

Két éltanuló: Veszprém és Pécs
A Finn-Magyar Társaság alapszabályában leírtak megvalósulása nagyban függ a tagszervezetek tevékenységétől. E tekintetben élen jár a Veszprémi Magyar – Finn Egyesület (VEMAFI). Az 1983 óta működő szervezet kiemelkedően aktív a finn-magyar kulturális kapcsolatok fenntartásában. A Királynők Városa a finn barátok legfontosabb központja, a két nép közötti kapcsolat itt érzékelhető a legintenzívebben.

A VEMAFI a finn testvérszervezetével közösen évről-évre szervez csereprogramokat, melynek keretében iskolás csoportok, művészek, civilek látogathatnak el Finnországba, illetve Magyarországra. A csereprogramok legsikeresebbike a 27 éven át működtetett Seija Hurri-ösztöndíj volt, melynek köszönhetően a pályázók eljuthattak Rovaniemibe. Az együttműködés sikereként könyvelhető el, hogy a városban 2011 októbere óta működik a Veszprémi Finn Tiszteletbeli Konzul.

Veszprém aktivitását jól tükrözi, hogy első magyar indulóként vett részt tavaly a 2015-ös Finnugor Kulturális Főváros pályázaton. A VEMAFI oroszlán részt vállalt a jelentkezéshez szükséges tervezet elkészítésében, melynek sikerét jól tükrözi, hogy a hat induló közül végül a második helyre küzdötte fel magát. A Finnugor Kulturális Főváros idei birtokosa az észtországi Obinitsa lett, mely második alkalommal indult az évente megrendezendő pályázaton. Érdekesség, hogy a tavalyi évben először a zsűriben egy magyar is helyet kapott Aranyi Péter személyében, aki Veszprém indulását egy finnugor zászlóval köszönte meg a VEMAFI elnökének, dr. Szoboszlai Andrásnak. A finnugor világ hivatalos lobogója egyébként az első virtuálisan is létező zászló Magyarországon.


A VEMAFI-é lett az ország első finnugor zászlaja


Pécsett a Magyar - Finn Társaság – mely 1974-ben alakult – ápolja a két nemzet közötti kapcsolatokat. A társaság programjait minden hónap utolsó szerdáján, a Civil Közösségek Házában tartja. Veszprémhez hasonlóan a baranyai városban is működik egy Finn Tiszteletbeli Konzul. A Mecsek lábánál rendszeresen tartanak Finn Heteket, melyek során a finn művészet és kultúrával ismerkedhetnek meg alaposabban az érdeklődők. Nyaranta csereprogramokat is szerveznek, melyek során a magyarok Lahtiba, a finnek pedig Pécsre látogathatnak el. A havonta megtartott rendszeres összejövetelek mellett évente tudományos konferenciákat és kulturális rendezvényeket is rendeznek.

A testvérvárosi együttműködések tekintetében ugyanakkor elmondható, hogy a finn-magyar egyesületi tagok zöme idősebb felnőtt, ezért nagyon fontos a fiatalabb generáció bevonása. Ennek egyik hátráltató tényezője, hogy az idősebbek sokszor nem tudnak még élni az internet adta lehetőségekkel, vagy egyszerűen már nem jut energiájuk, esetleg idejük a fiatalabbak megszólítására. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a kiváló finn-magyar kapcsolatok ápolásának módja idővel apáról fiúra száll majd, mert nem szabad veszni hagyni az évtizedek alatt kialakult baráti kapcsolatokat. Továbbá remélni tudjuk, hogy a fiatalok fel tudják maguknak fedezni az aktív testvérvárosi  kapcsolatokban rejlő potenciált, így a finnországi utazásokra és az tapasztalatszerzésre nyíló lehetőségeket.

Szerző: Törék Csaba & Aranyi Péter

Visegrádiak: 
Panoráma: 

A szerzőről

Melano
A Melano Közéleti és Kulturális Magazin célja, hogy kiszolgálja a Közép-Európa országainak kulturális és közéleti történései iránt érdeklődő olvasókat. A Melano.hu tematikájában elsősorban a Visegrádi-négyek közös ügyeire, zenei, filmművészeti, irodalmi és egyéb művészeti eseményeire koncentrál.