A Svédországban letelepedett Gyenyisz Liszov április elején érkezett Lengyelországba a svéd hatóságok által kijelölt nevelőszülőktől általa önkényesen elvitt gyerekeivel együtt. A svéd gyermekvédelmi hivatal azután helyezte el a keresztény hitben nevelt lányokat egy, az apjuk lakóhelyétől távol élő muzulmán családnál, hogy a gyermekek anyja skizofréniában megbetegedett. A svéd hatósági kérésre Lengyelországban kiadatási őrizetbe vett férfi azonnal menedékjogot kért. Az illetékes lengyel bíróság még áprilisban úgy döntött, hogy Liszov három lánya Lengyelországban maradhat, amíg a hatóságok el nem bírálják apjuk menedékjogi kérelmét. Svédország ezt követően európai elfogatóparancsot adott ki Liszov ellen.
A szerdai lengyel bírósági döntés szerint Liszov nemzetközi körözése sérti a férfi emberi jogait és konkrétan az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkét. A bíróság szerint a svéd hatóságok teljesíthetetlen követelményeket támasztottak a férfival szemben szülői jogainak visszaadása fejében. A bíróság megállapította: a kulturális, vallási, erkölcsrendi és mentális értelemben teljesen idegen családban a gyerekek nem érezték magukat biztonságban, a svéd hatóságok eljárása ezért közvetlenül sértette az érdekeiket, veszélyeztette etnikai, kulturális és vallási identitásukat, és megfosztotta őket a szülői szeretettől.
Gyenyisz Liszov továbbra is menedékkérelmének elbírálására vár. A lengyel igazságügyi miniszter kezdeményezésére június végén az Európai Unió Tanácsa támogatta a Brüsszel IIa. nevű családjogi rendelet olyan értelmű módosítását, mely szerint a szülői jogok korlátozása esetén, illetve más végletes helyzetekben a gyermekeket csak hasonló kulturális körből származó, azonos vagy lehetőség szerint ahhoz közel álló nemzetiségű nevelőszülőknél helyezhessék el.
