Az egész egy új emlék és ráadásul fizetni sem kell érte mégis jobb, mint bármely más belépős program. S közben éppen csak arra kell várni, hogy az élesztő dolgozzon a sörben. Egy-két tesztet azért célszerű megcsinálni az este folyamán, nehogy már elcsússzon a siker egy kölespalacsintán! Pénteken, nem messze az Astoriától történt az eset. A sötétben az I. épületet kerestük, bár kívülről úgy tűnt nincs itt élet. Olyan ez, mint amikor az ember egy dunai hajóra lép. A teknőről szinte visszaverődik a csönd és a sötét ablakok között, csak néhányban pislákol lámpafény, mégis amikor az ajtón belépve meglátja az asztaloknál a sör mellett sztorizgató, jó ízűen vacsorázó embereket, akkor elillan a félelemérzete. Mert tudja, hogy nem szellemvárosba lépett, hanem egy kiváló társaság kellős közepébe.
Az ELTE Finnugor Tanszéken, a Kutatók Éjszakájához kapcsolódóan olyan egynapos gasztro és kulturális fesztivált szerveztek az I. épületbe, amelyet egyszerűen nem lehetett otthagyni. A faliújságra kihelyezett programismertetőből világosan kiderült, hogy az egyszerre több teremben zajló foglalkozások olyan témákat érintenek, amelyekre talán egy este is kevés lett volna. A finnugor tanszék oktatói és tanulói mindent megtettek, hogy a rendelkezésre álló, este hattól éjfélig tartó szűk időkeretet a lehető legérdekesebb kulturális, nyelvi és gasztronómiai kalandozásokkal töltsék ki.
Az egyik teremben lehetőség nyílt részt venni az óránként induló nyelvi kurzusokon, így a résztevők a finn, az észt, a mari és mansi alapjait sajátíthatták el magyar és anyanyelvi tanárok közreműködésével. Az uráli kulturális teaházban 19 órától irodalmi felolvasóestet rendeztek, ahol többek között egy udmurt eposz is elhangzott. Az alagsor egyik termében beszámolókat tartottak a finnugor nyelvterületekre ellátogató diákok. Az egyik legérdekesebb előadást Hatvani Flórától hallhattuk „Mordóvia kincsei” címmel, aki mélyrehatóan beavatta a hallgatóságot a mordvin nép jelenlegi helyzetébe, öltözködési - és viselkedési szokásaiba. Így megtudhattuk azt is, hogy azért készítenek arc nélküli babákat, mert a szemmel, szájjal és orral ellátott játékoknak lelke van, ami viszont lehet rossz is és jó is. Az előadások után a hallgatók kitölthettek egy tesztet és ha jól válaszoltak, akkor értékes nyereményeket vehettek át az infópultnál.
A folyamatos programok mellett meg lehetett tekinteni a „Mariföldi mindennapok” című csodálatos fotókiállítást, illetve lehetőség volt a finnugor nyelveket és kultúrát bemutató kiadványok megvásárlására is. Az interaktív tudományos próbákon pedig a résztvevők kipróbálhatták, hogy hangzásra megkülönbözetőek-e a finnugor beszéd más nyelvektől, illetve tanúi lehettek annak, hogyan beszélnek különböző rokon népeink magyarul. A kulináris élvezetekről a folyamatosan üzemelő mini konyha gondoskodott, ahol ízelítőt kaphattunk a mari, a mordvin és a finn gasztronómiából. Nem meglepő módon itt mindig állt a sor, de a mordvin kelt tésztából készülő köles palacsintára különösen sokan voltak kíváncsiak, no meg a házi sörre. Igaz, abban kissé lassan erjedt az élesztő.
A Finnugor Tanszék estje feledhetetlen élmény marad. Aki ide eljött, az egy igazi, hamisítatlan rokonlátogató vendégségben érezhette magát, mert a tanárok és a diákok azt osztották meg a látogatókkal, ami az életük és szenvedélyük. Éppen ezért volt különleges és maradandó. Kár, hogy csak egy éjszaka volt!
