Ezt Novák Katalon, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára mondta Varsóban. Az államtitkár Elzbieta Rafalska lengyel családügyi, szociális és munkaügyi miniszter meghívására részt vett a Családpolitika, anyaság, kisgyermek gondozása című szakértői konferencián. A tanácskozáson Elzbieta Rafalska a Primus in Agendo (Első a cselekvésben) szakminiszteri kitüntetést adományozott Novák Katalinnak. Ellőtte a lengyel családügyi minisztérium halljában a két politikus megnyitotta Szabó-Jakatics Veronika képzőművész Anyaság - másik dimenzió című, a varsói Magyar Kulturális Intézet társszervezésében szervezett kiállítását.
A konferencián magyar részről bemutatták tevékenységüket a családügyekkel foglalkozó intézmények - a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, az Egyszülős Központ, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselői. Rafalska bevezető beszédében elmondta: Varsóban kiemelt figyelemmel követik a magyar családpolitikát, nagy tisztelettel tekintenek ennek komplex jellegére, sokat merítenek a magyar tapasztalatból. Novák Katalin felszólalásában úgy vélte: a lengyel és a magyar családpolitika nemes versenyben van egymással, egymás tapasztalatából merít.
Szerinte a családbarát kormányzást a születések Európa-szerte csökkenő száma is indokolja. "Megtévesztőek a statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy Európa népessége még mindig növekszik, ugyanis ez már nem a belső erőforrásokból történik. (...) A népességnövekedés egyetlen forrása a bevándorlás" - szögezte le. Rámutatott: a lengyel és a magyar társadalom hagyományosan családközpontú. Ez szerinte a fiatal nemzedékre is érvényes, akkor is, ha a fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak, mint amennyit szeretnének. Ennek kapcsán az elmúlt évtizedek nagyon nagy bűnének nevezte, hogy megpróbálták elhitetni velünk: nincs szükségünk a gyermekekre, hogy a család nem a szeretetről szól, nem a gondoskodásról, (...) a bizalomról, az erős közösségről, hanem a családon belüli erőszakról, konfliktusokról, anyagi nehézségekről.
A családpolitikát pedig lecsupaszították a számokban, statisztikai adatokban megjelenő kérdésre, ahelyett, hogy a lényegről, a családokat összetartó kohézióról, erőről és közösségeinket megalapozó erős családokról lenne szó. Részletezte azokat a változásokat is, amelyek az utóbbi időben következtek be a nők munkaerőpiaci és családon belüli szerepéről alkotott közfelfogásban. Úgy vélte, hogy a nők már nem mernek fiatalon családot alapítani, nagycsaládot vállalni, és ennek oka a balliberális elit által érvényesített felfogás. Ezért a gyermekvállalás az anyagiakon túl kulturális kérdés is.
Ebben az összefüggésben kiemelte a családok támogatására irányuló politika fontosságát. Felidézte: Magyarországon 2010 óta kétszeresére emelték a családokra fordított kiadásokat, jelenleg a GDP 4,8 százalékát szánják erre. Ismertette a legújabb magyar családpolitikai intézkedéseket, köztük a július 1-jétől bevezetendő babaváró támogatást, a bölcsődei ellátórendszer bővítését, a nagyszülői gyedet, a négygyermekes anyák adómentesítését. A családközpontú kormányzás eredményeként 20 éves visszatekintésben tavaly jegyezték a legmagasabb gyermekvállalási és házasságkötési kedvet, valamint több mint 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma, a demográfiai mutatók jó irányban haladnak - közölte Novák Katalin.
Az MTI-nek nyilatkozva az államtitkár kitért az egyszülős családok támogatására is, rámutatva, hogy a gyermeküket önállóan növelő szülők részesülhetnek egyebek között az otthonteremtési és az autóvásárlási programban. Hasonlónak ítélte a lengyel és a magyar családpolitikai megközelítést, amely - mint mondta - lehetőségeket teremt a gyermekvállaláshoz, a munkavállalás és a családértékek közötti egyeztetéshez. Az életforma megválasztását személyes döntésnek tekintik, a nagyon komoly doktrínák mentén működő balliberális megközelítéstől eltérően senkit sem állítanak kényszerpályára.
Forrás: MTI
