A vörösiszap katasztrófa károsultjainak megsegítésének céljából tartandó Music in Colors kiállításmegnyitó és koncert, valódi élménynek ígérkezik a komolyzene kedvelői számára. A zongoraművésznővel festményeiről és Magyarországról beszélgettünk. Keren Hanan már számos alkalommal járt Magyarországon, a mostani apropó azonban felettébb tragikus. Peter Grundberg, a Brody House képviselője szerint amikor a New York Times címoldalán megpillantotta az iszapkatasztrófa képét, az jutott eszébe, hogy talán lehetne egy olyan eseményt szervezni, amellyel ismét címlapos lehetne Magyarország, ámde már kultúrális értelemben.
Ezért esett tehát a választás Keren Hananra, hiszen a művésznő már több olyan koncerten vett részt, amely jótékonysági célokat szolgált.Kerent megérintette a közelmúltban történt vörösiszap katasztrófa híre, és úgy döntött, hogy a Music in Colors koncert és kiállítás során kiállított festményei eladásából befolyt összeg 10%-át felajánlja a Vöröskereszt számára. A kiállítás megnyitója, illetve a koncert december 9-én lesz 19:30 órakor. Ezt követően a kiállítás egészen december 23-ig tekinthető meg, előzetes bejelentkezés mellett.
A művésznőről inkább fellépései kapcsán hallani, ezúttal azonban lehetőség nyílik megismerni képzőművészeti oldalát is, mely -hasonlóan a zene iránti szenvedélyéhez-már gyerekkora óta él benne. Keren Hanan ugyanis öt éves korában már Edna Dagan festőművésztől vett órákat. Monet, Van Gogh, Gauguin és Toulouse Lautrec volt rá a legnagyobb hatással. Az Izraelt, Bostont és Olaszországot megjárt Keren ezen kultúrák hatásának keveredéséből alkotta meg állandóan vibráló, érzékeny, okos, színes, és kifinomlult művészetét.
Munkáiban elsősorban a festészet és a zene kapcsolatát vizsgálja. Alkotásai jellemzően egy-egy hangulatot jelenítenek meg. Keren előnyben részesíti a hullámos ecsetvonásokat, mely kétségtelenül a francia impresszinonista hatásnak köszönhető. Jellemző a színek kavalkádja, de mégis a képeken egységessé váló színharmóniája egyértelműen hatni tud a lélekre. Keren Hanan képeit nem lehet közömbösen látni, hiszen elérik a céljukat: hatnak a hangulatunkra.
A Brody House remek atmoszférát teremt arra, hogy zenéjét és képeit egyszerre élvezhessük. Ez részben a tágas, "polgári lakás" hangulatnak köszönhető, részben pedig annak a varázslatos környezetnek mely az egész házra jellemző. A klasszikus, barokkos épület megragadó eleganciát áraszt, terpeszkedő fényűzés nélkül. Keren Hanant látva az ablak elé helyezett ódon zongoránál nemcsak különleges pillanat, de egyben megindító élmény is. Nem túlzás azt állítani, a Music in Colors ritka csemege lehet a festőművészet illetve a komolyzene rajongóinak. S, hogy ez a párosítás Keren Hanan által valósul meg, az külön kuriózum. A művésznő festményeit egyébként a világ számos pontján,-főként magángyűjteményekben- New Yorkban, Londonban, Tel-Avivban és Budapesten, a Kogart galériában lehet még látni. A közelgő koncert kapcsán beszélgettünk a művésznővel:
Hogyan kerültél kapcsolatban a zeneművészettel?
5 éves voltam, amikor hallottam a szomszédomat zongorán játszani, és akkor éreztem erős vágyat arra, hogy én is megtanuljak zongorázni.
Kinek a műveit játszottad a kezdetekben?
A kezdetekben Pnina Salzman hatott rám, leginkább az ő műveit játszottam. Ő volt az első oktatóm is. Egyébként nemrég halt meg, 2006-ban, 84 évesen.
Ki miatt jöttél Magyarországra?
Rados Ferenc zongoraművész miatt jöttem ide Magyarországra. Elsősorban azért, hogy tanulhassak tőle.
Kik a kedvenceid a magyar zenészek közül?
Magyarok közül, Liszt Ferencet, Bartók Bélát, és Kodály Zoltánt emelném ki.Talán buta kérdés, de melyik áll hozzád közelebb, a zene avagy a festészet?A zene és a festészet egyaránt fontos, mindkettőben folyamatosan fejlesztem magam. Nagyon szeretek festeni, de ugyanúgy zongorán játszani is, mindkettő könnyen jön, mert egyszerűen ezek azok a dolgok amiben ki tudom fejezni magam.
Festményeid nagyon színesek, mégis összességükben egy erős hanguláttá állnak össze. Hogyan csinálod mindezt?
Jó kérdés, rendszeresen tanulok új technikákat, és azt hiszem ez is valamilyen szinten visz előre, ez ad energiát, hogy mindig kipróbáljak valami újat. Egyébként meg, ha jön egy hangulat, akkor mindegy mit szeretnék, hiszen a hatása alá kerülök, és addig nem nyugszom, amíg nem látom készen az alkotást.
Egyszerűen nem hagyhatom ki: merre jártál eddig Közép-Európában?
Többnyire csak itt Budapesten. Meg ugye rengeteget léptem fel Olaszországban. Jah, és Belgrádban. Ott nagyon jó volt fellépni...Látod, már arra sem emlékszem hol voltam eddig!
Lassan már hat éve, hogy ide jársz, azt hiszem nem elhamarkodott dolog megkérdezni, hogy tetszik Budapest?A benyomásaim folyton változnak, ez egy nagyon szép város, komoly és érdekes emberekkel. Milyennek látod a magyarokat? Nem szeretek általában véve beszélni nemzetekeről, hiszen eleve elutasítom az általánosításokat, de a kérdésedre válaszolva azt tudom mondani, hogy a magyarok nagyon intelligensek, közel érzem magam hozzájuk, és van ez a furcsa dolog velük kapcsolatban, hogy titokzatosak, sose tudod senkinél előre, hogy mi lesz.
Hogyan látod a komolyzene létjogosultáságát a mai fiatalok körében?
Nos, ha körbenézek egy koncertemen, akkor sokszor csak idősebbeket látok, ami egyáltalán nem baj, de aztán pár koncerttel később észreveszem, hogy fiatalok is ugyanúgy eljárnak a fellépéseimre. De néha úgy érzem, hogy a klasszikus zene elveszíti a jelentőségét. Mintha már kevesebb embert érdekelne.
Milyen szinten beszélsz görögül?
Valamennyire, azon a részen tanultam görögül beszélni, ahol a spanyolos akcentussal beszélik a nyelvet. Nemzetközi szinten angolul értetem meg magam, de azt hiszem a magyarból is ragadt már rám valami.
